A jó szándéknak is kell marketing (sajtócikk)

„Az átlagembereknek nincs fogalma a civil szféra működéséről, az önkéntesekről, a működésükről. Jelenleg az iskolákban a közösségi szolgálat is negatívan sült el, kötelező rossznak számít.” – vetette fel a Civilkomp Alapítvány felmérésének egyik válaszadója.

A Civilkomp Alapítvány a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával felmérést készített civil szervezetek körében.  A kutatás célja a civil szervezetek marketingmenedzsment tevékenységének és e területen a képzéssel történő fejlesztés lehetőségeinek feltérképezése volt.

 

Az online felmérés 2014. február 26 és március 14 között zajlott, összesen 95 szervezet válaszolta meg a kérdéseket. Bár a felmérés kis mintán készült és nem reprezentatív, az eredmények elgondolkoztató betekintés nyújtanak a szektor problémáiba. A kutatók az eredmények kiértékelése során a számszerű adatok bemutatása mellett, a megkérdezettek egy-egy jellemző, avagy érdekes válaszát is kiemelték.

A válaszadók a szektor legjellemzőbb nehézségei közt a következőket említették: a civil szervezetek az alacsony társadalmi ismertséggel (és ezáltal elfogadottsággal), a forráshiánnyal és a korrupcióval küzdenek. (Utóbbi alatt értve akár a személyes kapcsolatok jelentőségét, vagy azokat a szervezeteket – mint pl. „Gyermekrák alapítvány”-os eset – amelyek megtépázzák a civil szektor hitelességét.)

A kutatás további eredményei közül néhány:

A válaszadók az általuk képviselt civilszervezetek két legkritikusabb területének a szervezetük pénzügyi teljesítményét és szervezeten belül rendelkezésre álló marketing- és menedzsmenttudást tartják.

A nonprofit szféra képviselői úgy vélik az átlagemberek civil szervezetekről alkotott véleménye közepes (10-ből 5,1-re értékelték). A felmérés során rákérdeztek arra is, hogy amennyiben a válaszadók nem találják jónak a minősítést, mit gondolnak, hogyan lehetne ezen változtatni. A válaszok közül néhány: 

„Gyakran még azok az emberek sem tudják mi az a civil szervezet, akik rendszeresen veszik igénybe egy egyesület vagy alapítvány szolgáltatásait. Nem értik a civilség működését, mozgató rugóit. Ha ezen lehetne változtatni, az sokat segítene.”

 „Sokan valami bújtatott anyagi érdeket látnak benne, és várnak is. Nem látják a különbséget egy egyesület és egy vállalat között. Főleg az idősebb korosztály számára értelmezhetetlen a civil szektor. A fiatalok közt nagy a kontraszthatás. Vannak olyanok, akiket nem érdekelnek a társadalmi célú érdekek, és vannak olyanok is nagyon aktívak. Sajnos a közönyösek képviselik a többséget (valószínű az otthonról hozott sztereotípiák miatt).”

Egy nemzetközi példa:

„Angliában pl. STÁTUSZ az önkéntes civilkedés – ilyen jelvény van:  "A királynő önkéntese”.  Hasonlót kitalálhatnánk mi is, plusz a médiában több ingyenes civil-tevékenység ismertető műsor kéne.”

Van, aki már saját, konkrét példájukkal is előállt:

„Az átlagembereknek nincs fogalma a civil szféra működéséről, az önkéntesekről, a működésükről. Jelenleg az iskolákban a közösségi szolgálat is negatívan sült el, kötelező rossznak számít. Mi jelenleg pozitív élményprogramokkal szeretnénk ezt megfordítani.”

A kutatók egy kérdéssor segítségével feltérképezték azt is, hogy a civil szervezetek képviselői szerint melyek a civil szervezetek és a profitorientált gazdálkodók közötti kapcsolatban a legnagyobb problémák (több választ is megjelölhettek a válaszadók). Ezek alapján a „TOP3” probléma:

1.       A cégek nem látják saját érdekeiket a támogatásban.
2.       Néhány nem korrekt szervezet lejáratja az egész civil szférát.
3.       A civil szférából hiányzik a profi marketing.

A kutatók összegzésükben kiemelték: A felmérés eredményei megerősítették, hogy a szektor problémáinak megoldásához szükség van egy olyan szervezetre, amely képes – többek közt - a következő elvárásoknak megfelelni:  a civil szektor „mentorálása”, olyan fórumok szervezése, amely a civil szervezetek nagyobb elfogadtatásához vezet, a képzés és továbbképzés rendszeréhez az állami támogatásért lobbi-szerep felvállalása. Továbbá a kutatás készítői megjegyezték, hogy – miképp a megkérdezettek közül is többen megfogalmazták-, maguknak a civileknek is nagy szerepük és felelősségük van saját helyzetük megváltoztatásában: ki kellene vetni maguk közül azokat, akik csak visszaélnek mások jó szándékával, hiszékenységével, aktívabban kellene hallatni a hangjukat, akarniuk kell a változtatást, a fejődést. 

A teljes elemzés megtekinthető ITT, az eredményekből készült prezentáció ITT. 

Az eredmények a Filantrópiamarketing konferencián kerültek bemutatásra, az esemény további előadásainak prezentációi EZEN a linken érhetők el.

 

A Civilkomp Alapítvány szakmai irányításával a Magyar Marketing Szövetség által létrehozott Marketing Akadémia közreműködésével a közeljövőben indul egy marketing-, és menedzsmentképzés képzés civil szervezetek részére, mely az elméleti megalapozások mellett hangsúlyosan a gyakorlati példákra koncentrál. További részletek hamarosan a Magyar Marketing Szövetség és a Marketing Akadémia weboldalán.

Vajda Márta – Vasné Dr. Egri Magdolna – Danó Györgyi

Elterjeszthető-e a marketingszemlélet a civil szervezetek életében? (prezentáció)

Elterjeszthető-e a marketingszemlélet a civil szervezetek életében? (prezentáció) 

Kutatási jelentés: Elterjeszthető-e a marketingszemlélet a civil szervezetek életében?

Kutatási jelentés: Elterjeszthető-e a marketingszemlélet a civil szervezetek életében? 

Egy extra tavaszi nap a filantrópia jegyében

Filantrópiamarketing konferencia 2014. március 28-án Budapesten, a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával.

Mik az adakozás, jóság, jótékonyság és a társadalmi felelősségvállalás állami, céges, civil szervezeti és marketing-kommunikációs aspektusai? Van-e munka- és tehermegosztás, együttműködési hajlandóság a szektorok között? Kinek és mit kell tenni azért, hogy a társadalmi problémák megoldódjanak, és mindenki sikeresnek érezze magát? Hol van a marketing helye és mi a szerepe a szektorközi együttműködésben? A főkérdés: működhet-e hatékonyan a társadalmi ügyek piaca?

Az izgalmas konferencia előadói között minden szektor képviselteti magát, de főszerepben a civilmarketing lesz. A részvétel a konferencián térítésmentes. Javasoljuk, hogy akit érdekel a téma - most az egyszer - ne várja meg a végső határidőt. A tervezett helyszín korlátozott befogadóképességű, ezért javasoljuk, aki részt kíván venni személyesen, mielőbb regisztráljon! - hívják fel a figyelmet a szervezők közleményükben. Jelentkezni az info@civilkomp.hu e-mailen, legkésőbb március 14-ig lehet.

A konferencia programja:

Elterjeszthető-e a marketingszemlélet a civilek életében?

Egy március 12-ig tartó felmérés keretében kutatók azt vizsgálják, hogy vajon milyen irányú az igénye és mekkora a hajlandósága a civil szektor szereplőinek a társadalmi ügyek piacán való hatékonyabb részvételre. 

A civil szervezetek online megkérdezésével történő felmérést a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával a Civilkomp Alapítvány készíti. 

A felmérés eredményét 2014. március 28-án, Budapesten az 1. Filantrópiamarketing konferencia keretében ismertetik a kutatók. 

A civil szervezetek számára készült kérdőív az alábbi linken érhető el, ahol további információk is találhatók a kutatásról: http://goo.gl/rkI2AV

Egy március 12-ig tartó felmérés keretében kutatók azt vizsgálják, hogy vajon milyen irányú az igénye és mekkora a hajlandósága a civil szektor szereplőinek a társadalmi ügyek piacán való hatékonyabb részvételre.

A civil szervezetek online megkérdezésével történő felmérést a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával a Civilkomp Alapítvány készíti.

A felmérés eredményét 2014. március 28-án, Budapesten az 1. Filantrópiamarketing konferencia keretében ismertetik a kutatók.

A civil szervezetek számára készült kérdőív az alábbi linken érhető el, ahol további információk is találhatók a kutatásról: http://goo.gl/rkI2AV

- See more at: http://piackutatas.blogspot.com/2014/02/elterjesztheto-e-marketingszemlelet.html#sthash.9kRd7YMq.dpuf

Elindult a Marketing Akadémia – ahol számít az igazi tudás

Az 1990 óta működő Magyar Marketing Szövetség saját, önálló oktatási tevékenység beindítására létrehozta az MMSz Marketing Akadémiát. 

A szövetség az Akadémia létrehozásával a meglévő elméleti és gyakorlati tudást integrálja egy kerek egésszé. A piaci igényekre reagálva olyan speciális, és unikális kínálattal jelennek meg, amelyben az akadémiai szféra képviselőinek (tudományos fokozattal rendelkező oktatók) tudását ötvözik neves gyakorlati szakemberek tapasztalataival, ezáltal olyan képzéseket tudnak nyújtani, amit más szervezet nem, vagy nem ebben a formában.

A már eddig is jól működő „Workshopok” változatlanul az Akadémia egyik meghatározó tevékenységi körét jelentik, emellett más szakmai szervezettekkel közös oktatási programokat is kínálnak. Ennek keretein belül 2013-ban Nyári Egyetem címmel a PR Szövetséggel együtt nemzetközi oktatási programban is részt vesznek. A harmadik, valójában ebben a rendszerben teljesen újnak tekinthető tevékenységet a Marketingképzések jelentik.

A Marketingképzések egyik eleme a „Marketing alapismeretek” oktatása különféle célcsoportok számára a kezdőtől a profi szintig. Másik elemét kétnapos „villámkurzusok” adják „Marketingmorzsák – ismerkedés a marketinggel” címmel. Itt általános és specifikus marketing ismeretek, marketing-készségek elsajátítására van lehetőségük a résztvevőknek. Olyan kurzusokra lehet jelentkezni, mint például: marketingstratégia, marketingkutatás, marketingkommunikáció, kapcsolati marketing, városmarketing, szolgáltatásmarketing, online marketing, civilmarketing, kkv-marketing stb. Ezen túl hosszabb, több tudás átadására alkalmas képzésekkel és „testreszabott” programokkal is szolgál az Akadémia.

Az érdeklődők az MMSz Marketing Akadémián profiktól tanulhatnak testreszabott marketingismereteket - ahogy az Akadémia szlogenje is mondja: „ha számít az igazi tudás.”

További információk a szervezet weboldalán: http://www.marketing.hu/marketing-akademia.

23. Országos Marketing Konferencia

A marketing szakma legfontosabb éves eseményét immár 23. alkalommal rendezi meg a Magyar Marketing Szövetség.

Ezúttal a hagyományoktól eltérően két részből tevődik össze az éves konferencia, aminek első szakasza a megváltozott vásárlói szokásokra összpontosít.

A júniusi eseményen résztvevő szakértők segítenek megérteni azokat a fogyasztókat, akik kényszerből váltak tudatossá vásárlásaikban. Jelenleg ők alkotják a vevők és végfelhasználók legnépesebb táborát. A tényadatok megismerése mellett olyan sarkalatos kérdések kerülnek megválaszolásra, amikből kiderül hogyan és milyen üzenetekkel lehetséges elérni e célcsoportot vagy milyen csatornákon, milyen eszközökkel juttathatóak biztosan, hatékonyan célba a hozzájuk intézett üzenetek!?

A konferencia részletes programja az alábbiak szerint alakul:

Időpont: 2013. június 12, szerda

9:00 Megynitó beszéd - Pászti Balázs, MMSz, elnökségi tag, konferencia projektvezető

1.Blokk „Információ” a megváltozott fogyasztási szokásokról

9:10-9:45 Kozák Ákos, GfK Hungaria Kft., ügyvezető igazgató

9:45-10:20 Hoffmann Márta, TNS Hoffmann, vezérigazgató (Nemzettudatosság és fogyasztás. Kvalitatív és kvantitatív kutatási eredmények)

10:20-10:55 Kurucz Imre, NRC, kutatási igazgató

2.Blokk „Kreatív üzenet” hogyan gondolkozzunk, mit üzenjünk a fent megismert fogyasztóknak

11:20-11:35 Mege Tímea, Rewart Kft., Client service director

11:35-11:50 Barna Tamás, Republic of Art, ügyvezető igazgató és alapító

11:50-12:05 Bedy Krisztina Avantgarde PR, ügyvezető igazgató/ Császi Dóra Avantgarde Digital, ügyvezető igazgató

12:05-12:20 Okolicsányi Marius, MARCOM M3d1a, kommunikációs igazgató

3. Blokk „Az üzenet célba juttatása”

Moderálja Sütő Ágnes, MMSz, alelnök, Magyar Bankszövetség, kommunikációs és marketing vezető

13:30-13:50 Sanoma Media

13:50-14:10 Nagy Tamás, Jazzy Rádió, ügyvezető

14:10-14:30 Pásztor Zoltán, MR1 Kossuth Rádió

14:30-14:50 TV2

14:50-15:10 Helyi TV

15:10-15:30 Szabó Mariann, Femina.hu, értékesítési vezető

4.Blokk Eladók és vevők a közösségi térben

Moderálja Bonyhádi Gábor, MMSz, elnökségi tag, Mark My Professor Kft., alapító

16:00–16:30 Dobó Mátyás, „doransky”, Endless Mobil Alkalmazásfejlesztő cég tulajdonosa

16:30–17:00 Őri Gergely, TESCO Global Áruházak Zrt., e-kereskedelmi üzletágvezető

17:00–17:40 A felelős marketing díj meghirdetése

Szatellit program - különteremben

14:00-15:00 Vásárlói döntések változása - napjainkban, Tonk Emil, MMSz ügyvezető alelnök, Tonk Emil Üzleti Akadémia, ügyvezető igazgató

15:00-16:00 Kerekasztal beszélgetés - A megváltozott fogyasztó KKV szemmel - Hogyan használhatják fel a KKV-k a megváltozott fogyasztókról frissen kapott információkat?

Moderátor Pászti Balázs

Résztvevők: Okolicsányi Marius, MARCOM M3d1a, kommunikációs igazgató; Siska Mátyás, Merlin Communications, üzletfejlesztési igazgató; Tonk Emil, MMSz, ügyvezető alelnök; Wolf Gábor, KKV marketing szakértő.

A 23. Országos Marketing Konferenciáról további információ a következő linken olvasható: http://www.marketingkonferencia.hu

A hazai e-vásárlási szokások fő jellemzői, azok dinamikája

A hazai e-vásárlási szokások fő jellemzői, azok dinamikája
Hivatkozásnál feltüntetendő: Vasné Egri Magdolna - Danó Györgyi: A hazai e-vásárlási szokások fő jellemzői, azok dinamikája. Konferencia előadás és kötetben megjelenő cikk „A válság hatása a kiskereskedelme” – Tudományos Konferencia, Gödöllő. 2012

Hazai e-vásárlási szokások (sajtócikk)

A hazai e-vásárlási szokásokkal kapcsolatos, Danó Györgyivel közösen készített kutatásunkból közölt kivonatot a ZIPP.hu. Itt a blogon hamarosan elérhető lesz a teljes kutatási anyag is.

Miközben a hazai internet-penetráció több mint 60%-os és jelentős bővülése a közeljövőben nem várható, az internetes vásárlások terén a fejlődési potenciál tetemes. Magyarországon jelenleg a vásárlási hajlandóság – általánosságban – mélyponton van, az e-kereskedelem még mindig képes fejlődni. Bár még sok vásárlónak vannak fenntartásai, mind többen próbálják ki az „online shoppingolást”.
A XXI. században a piaci szereplők számára már nem az a kérdés, hogy bekapcsolódjanak-e az online gazdaságba, hanem hogy mikor és milyen módon tegyék ezt
Fogyasztói szokások változása
A kutatás elméleti hátterével kapcsolatosan itt most egy dolgot emelünk ki: a régi és az új fogyasztói szokásokat. Az új fogyasztó fő jellemzői: a függetlenség, az aktivitás, a jól informáltság. A következő táblázat az átalakuló fogyasztói és vásárlási szokások néhány jellemzőit állítja párba.

Régi és új fogyasztói szokások

RÉGI FOGYASZTÓ	ÚJ FOGYASZTÓ
kényelemorientált	hitelesség-orientált
„követő”, saját álláspontját nem alakítja ki	egyéni értékítélet, önálló vélemény
kevéssé „időérzékeny”	állandó időhiánnyal küzd
tartja a „normál” napirendet	felborult napirend
hagyományos információs csatornákon elérhető	„extrém” információs csatornahasználat: szájreklám, elektronikus csatornák
önmegmutató	önmegvalósítás
szórakoztatás-igény	információ- és élményéhség
konformista	független
kevéssé aktív	aktív
kevéssé informált	informált
tömegtermék	kis széria, egyedi megoldások

Forrás: Törőcsik Mária: Az új fogyasztó az információs társadalomban. MOK Konferencia Szeged. Kiadvány cd.

Néhány a témával kapcsolatos szekunder információ

Internetpenetráció
Az Eurobarometer 2012-ben készült kutatása szerint a 15 éves vagy idősebb magyarok 62 százaléka internetezik; legalább havi rendszerességgel a lakosság 60 százaléka. Az internetpenetráció növekedése évről-évre lassuló tendenciát mutat, azok jelentős része, akik ma nem interneteznek, nagy valószínűséggel a jövőben sem fognak. Az internetezéssel kapcsolatos két legfontosabb demográfiai tényező, az életkor és az iskolai végzettség. Az idősebbek és az iskolázatlanabbak körében nagyobb arányban vannak azok, akik nem használják a világhálót.

Online vásárlók aránya
Az online vásárlók aránya az internetezők körében meglehetősen eltérő a különböző források szerint. (Az adatok jelentős szórásának okai közt szerepel, hogy a különböző kutatásoknál nem megegyező az alapsokaság, továbbá, feltételezhetően a kérdésfeltevés módja és az adatfelvétel módszere is jelentős hatással bírt.) Saját kutatásunk szerint a teljes magyar lakosság közel fele, az internetezők közel 7/10-e vásárolt már valaha az interneten keresztül. A hasonló arányokról számot adó adatokból néhány: A KutatóCentrum a 18-64 éves aktív internetezőket vizsgálta. Adataik szerint 2011-ben a rendszeres internetezők 61 százaléka vásárolt egy év alatt minimum egyszer a világhálón, az online vásárlást kipróbálók aránya pedig 85% volt. A Nielsen internettel rendelkezők körében végzett 2012-es kutatása szerint Magyarországon a tavalyelőtti 66%-kal szemben az idén a fogyasztók 54% tervezi, hogy online vásárol valamilyen árucikket vagy szolgáltatást a következő hat hónap során.

Mit vásárolnak a webáruházakban a magyarok?
A webáruházakban értékesített termékkategóriákról közöl adatokat a GKIeNET „A magyarországi B2C internetes kereskedelem 2011-es összefoglaló adatai” című kutatási jelentésében. A becsült forgalom alapján a legtöbb árut (sorban) a számítástchinka, a szórakoztató elektronika, illetve a könyv-újság-magazin kategóriákban értékesítik. Az aukciós piactereken a vásárlások száma szerint a legnépszerűbb termékkategóriák: ruházat-sportruházat, lakásfelszerelés-háztartási cikkek, játék-ajándék. Ugyanitt a vásárlások összértékét tekintve a lista első két helyén nincs változás, a harmadik helyre viszont a számítástechnikai áruk kerültek.
A kuponos oldalakon értékesített szolgáltatásoknál az eladott kuponok számát tekintve a vezető helyen az étel-ital, a szépségápolás és az egészség áll; a forgalmat tekintve: az utazás, a szépségápolás és az egészség. A termékek esetében az eladott kuponok számát tekintve a belépők-jegyek, az ajándék-játék, és az egészség-wellness kategóriák vezetik a sort. A forgalom tekintetében csak a sorrend változik a TOP3-ban: ajándék-játék, belépők‑jegyek, egészség-wellness.
Mennyit költenek a netvásárlók?
A KutatóCentrum E-Shopping Reportjában azt írja, hogy az egy online vásárlásra átlagosan fordított összeg nem változott jelentősen 2011-ben az elmúlt évhez képest. 2010-hez hasonlóan a legtöbben (61%) maximum 10000 forintot költöttek el legutolsó online vásárlásuk alkalmával, több mint 40000 forintot pedig már csak az online vásárlók 7 százaléka fizetett ki. Az olcsóbbat.hu kereskedelmi portál 2012-es felmérésére hivatkozva tágabb intervallumot ad meg. Tapasztalataik szerint egy webáruház tipikus látogatója 5-25 ezer forintot költ vásárlásra alkalmanként.
A GKIeNET „A magyarországi B2C internetes kereskedelem 2011-es összefoglaló adatai” című anyaga szerint az üzlettel rendelkező, de online is értékesítő webáruházakban egy átlagos vásárlás értéke 2009-2012 időszakban hozzávetőlegesen 10500 és 12000 forint között mozgott. A kizárólag online értékesítőknél egy átlagos vásárlás értéke 2011-ben és 2012-ben is éppen meghaladta a 4000 forintot.

További néhány érdekes adat a vásárlói szokásokról
Az egyiket a GfK publikálta, ebben azt írják a heti rendszerességgel internetezők tizede rendszeresen megosztja saját vásárlási tapasztalatait valamelyik közösségi oldalon, 15% pedig különböző szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos élményeiről (pl. bank, mobilinternet, nyaralás, utazás, stb.) is beszámol hasonló módon. Ezzel a témával foglalkozik a Nielsen 2012 februárjában, interneteléréssel rendelkezők körében végzett kutatása.  Eredményeik szerint a Magyarországon a megkérdezettek 59 százalékával fordult elő, hogy megvásárolt árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos tapasztalatait közzétette vagy megosztotta másokkal a világhálón.
Egy másik kutatási eredmény a félbemaradt vásárlásokra vonatkozik. Az NRC egy 2011-es felmérése szerint az elmúlt egy évben a neten vásárlók 55%-a lépett ki úgy internetes boltból, hogy nem vette meg a kosárba pakolt termékeket.

Primer kutatási eredmények

Többfázisú, és többféle kutatási módszerrel készült felmérésünkben a magyar lakosság néhány internetezéssel és online vásárlással kapcsolatos szokását vizsgáltuk. Ezek eredményeiből ismertetünk néhányat.
A válaszadók 62%-a mondta azt, hogy szokott internetezni, az internetezők közel 9/10-e legalább heti rendszerességgel látogat a világhálóra. Leginkább az 50 év felettiekre jellemző az, hogy bár interneteznek, ezt heti egy alkalomnál kevesebbszer teszik.
Mindössze a válaszadók 1/10-e érzi úgy, hogy nagyon sokat tud az internetről, míg hozzávetőlegesen 3/10-ük gondolja úgy, hogy sokat, 3/10-ük, hogy keveset és 3/10-ük, hogy semmit vagy szinte semmit. Általában a magyar felnőttek internetes tudását a megkérdezettek 47 százaléka értékelte inkább jobbnak (sokat, nagyon sokat tud), és 53% inkább rossznak (keveset, semmit, szinte semmit nem tud).
A válaszadók 1/3-a véli úgy, hogy az internet egyáltalán nem jelent veszélyt a felnőttekre, közel minden második szerint pedig jelent ugyan veszélyt, de nem jelentőset. Azok, akik nem interneteznek, valamivel kockázatosabbnak ítélik a világhálót, mint azok, akik használják is azt.
A kutatássorozat több szakaszában is rákérdeztünk arra, hogy a kérdezettek vásároltak-e már a világhálón, és ha igen, milyen gyakorisággal, illetve ha nem akkor tervezik-e. A teljes 18 éven felüli lakosságra nézve az interneten már valaha vásárlók aránya 48%.
A nem internetezők lényegében egyáltalán nem tervezik, hogy valaha is kipróbálják az online vásárlást. Az internetezők 45 százaléka vásárolt többször is a neten, 22 százalékuk, már kipróbálta (csak egyszer, vagy néhány alkalommal), de nem rendszeres vásárló, 8 százalék azok aránya, akik tervezik, hogy kipróbálják, ¼-ük viszont nem tervezi ezt.

Internetes vásárlás és vásárlási szándék

Forrás: Vasné Egri Magdolna - Danó Györgyi: A hazai e-vásárlási szokások fő jellemzői, azok dinamikája. Konferencia előadás és kötetben megjelenő cikk „A válság hatása a kiskereskedelemre” – Tudományos Konferencia, Gödöllő. 2012

A válaszadók korának növekedésével csökkent azok aránya, akik már többször vásároltak az interneten. Ugyanez igaz az online vásárlást már kipróbálókra is, de ez esetben már nem találunk különbséget az 50-59 évesek és a 60 év felettiek válaszai közt.
Településtípust tekintve legnagyobb arányban a budapesti internetezők szoktak online vásárolni, a vidéken élők estében viszont lényegében véve nincs különbség a városokban és a falvakban lakók között.
Ahogy az várható volt, az internetezés gyakorisága és az internetes tudás is szorosan összefügg az online vásárlással. Minél gyakrabban látogat valaki a világhálóra és minél többet tud arról, annál jellemzőbb, hogy már vett valamit a világhálón.
Az internetezők 2/3-a (66%) nyilatkozott úgy, hogy látogatott már meg ár-összehasonlító oldalt, több mint 1/3-uk (36%) vásárolt már online aukciós oldalon, és ennél valamivel kevesebben (32%) adtak már fel online hirdetést, amiben eladásra kínáltak valamit. Minden ötödik válaszadó kötött már online biztosítást és vásárolt „kuponos” (csoportos kedvezményt) kínáló oldalon. Tízből egy válaszadó mondta azt, hogy vásárolt okostelefonján keresztül is.
Mindegyik tevékenység az átlagnál nagyobb mértékben jellemző a 18-39 évesekre. Az online hirdetés feladás és az aukciós oldalakon történő vásárlás gyakoribb a férfiak esetében. A kuponos vásárlás a 18-29 éves nők körében, az okostelefonon történő vásárlás pedig ugyanezen korosztály férfi tagjainak körében a legjellemzőbb.
A válaszadók 27% mondta azt, hogy a vizsgált internetes tevékenységek közül egyet sem végzett még. Az „inaktívak” a férfiak körében kevesebben vannak, 23%, a nők körében ugyanez az adat 32%.
Néhány állítást is felolvastunk a kérdezetteknek az internetes vásárlással kapcsolatban és arra kértük őket, ezeket egy ötfokú skála segítségével értékeljék. Bár a nem internetezőknek is feltettük ezeket a kérdéseket, többségük nem tudott, vagy nem akart véleményt nyilvánítani a témában. A kérdésre adott válaszok eredménye (csak az érdemi válaszok megoszlásait tüntettük fel) a következő ábrán látható:

Internetes vásárlás megítélése

 Forrás: Vasné Egri Magdolna - Danó Györgyi: A hazai e-vásárlási szokások fő jellemzői, azok dinamikája. Konferencia előadás és kötetben megjelenő cikk „A válság hatása a kiskereskedelemre” – Tudományos Konferencia, Gödöllő. 2012

Kutatásunk eredményeinek tanulsága szerint az internetezők kifejezetten kíváncsiak arra, hogy az általuk megvásárolni szándékozott termékekről, illetve szolgáltatásokról hogyan vélekednek más fogyasztók. Tízből hat válaszadó mondta, azt, hogy többször is előfordult már vele az, hogy mielőtt vásárolt valamilyen terméket vagy szolgáltatást - függetlenül attól, hogy azt az interneten vette, vagy sem – valamilyen internetes oldalon (fórum, blog, Facebook stb.) elolvasta, hogy más vásárlók mit írtak róla.
Tízből ketten válaszolták, hogy volt már ilyen, de még csak egy vagy néhány alkalommal, míg nagyjából minden huszadik megkérdezett mondta, hogy bár még nem olvasott ilyet, de tervezi. Azok aránya, akik egyáltalán nem érdeklődnek mások tapasztalatai iránt (nem olvastak ilyet és nem is tervezik) mindössze 9%.
Saját véleményük és tapasztalatuk megosztásában már nem ennyire aktívak a magyar internetezők, 16% többször is megírta a neten mit gondol az általa vett áruról vagy szolgáltatásról, 19%-kal előfordult, de csak egy vagy néhány alkalommal. A megkérdezettek 15%-a bár még nem osztotta meg ilyen jellegű tapasztalatait a világhálón, de a jövőben tervezi, minden második válaszadó viszont nem lelkesedik ezért (nem is írt ilyet és nem is tervezi). A férfiak valamivel nagyobb arányban (19%) írtak már több alkalommal is ilyet, mint a nők (13%).

Azoknak, akik már megosztották másokkal az interneten tapasztalatukat az általuk vásárolt termékről vagy szolgáltatásról 50% többnyire pozitív, 5% többnyire negatív, 45% pedig vegyesen pozitív és negatív dolgokat is írt.
A kutatásról: A felmérés több lépcsőben zajlott 2012 tavaszán, továbbá egy 2012 szeptemberében készült kutatás vonatkozó adatait is felhasználtuk. Az adatfelvételt a KÓD Piac- Vélemény és Médiakutató Intézet végezte. Mindegyik felmérés 18 évesnél idősebbek körében készült országos reprezentatív mintán (nem, kor, településtípus, iskolai végzettség szerint), a mintanagyságok eltérőek, 2012 tavaszán 3298 fő került megkérdezésre, 2012 szeptemberében 829 fő, összesen 4127 fő. Az adatfelvétel hibrid (online és telefonos megkérdezés) módszerrel történt (online megkérdezés csak a 18-39 év közötti felsőfokú végzettségűek körében történt). A mintavétel eljárás: kétlépcsős rétegzett mintavétel, a rétegzés a megyék és a településméret szerint történt. A minta torzulásai súlyozással lettek korrigálva.
Hivatkozásnál feltüntetendő: Vasné Egri Magdolna - Danó Györgyi: A hazai e-vásárlási szokások fő jellemzői, azok dinamikája. Konferencia előadás és kötetben megjelenő cikk „A válság hatása a kiskereskedelemre” – Tudományos Konferencia, Gödöllő. 2012

22. Országos Marketing Konferencia

A Magyar Marketing Szövetség 22. alkalommal rendezi meg éves konferenciáját.

új stílus – új forma, interaktivitás és műhelyMunka

Ezeket kínálja a tavasszal megújult elnökség a marketing szakma idei rendezvényén. Az újragondolt MMSZ „izgalmas, innovatív, nyitott szakmai műhely”, ahol ,,szövetségben a tudás és gyakorlat”.

KONFERENCIA, VALÓJÁBAN "MARKETING - CASTING"

A rendezői szék az Öné, leendő filmjének fő- és mellékszereplőit mi vonultatjuk fel!

A program a marketing legjobb gyakorlataiból, a legjobb tapasztalatokból, elvi és módszertani megoldásokból, s az azokat befolyásoló környezet elemzéseiből válogat, s vonultatja fel „szereplőkínálatát”, a szakmánk sikeres „művészeit”!

 A konferencia-résztvevők a Casting új „szereplői” és „rendezői” lesznek, hiszen aktivitásukkal, cégük, személyiségük, tudásuk megosztásával hozzájárulnak a szakmai tartalom minőségéhez, s a kiválasztott előadások, szekciók látogatásával pedig megalkotják a konferencia, - mint produkció - egyénre szabott „forgatókönyvét”.

„Marketing-egypercesek” – egyéni Casting felvétel, Amikor mi válogatunk

Az idei konferencián lehetőség nyílik arra, hogy résztvevőink is megmutathassák saját, illetve cégük arcát a szakmának. A „casting felvételére” az első nap délutánján nyílik lehetőség. Az elkészült felvételek helyben is vetítésre kerülnek, de természetesen online módon, a konferencia honlapon is újranézhetőek lesznek. A legjobb „bemutatkozó egyperceseket” díjazzuk!

ÚJ PROGRAMSTRUKTÚRA

Az első napon a WELCOME STÁBÜLÉS megnyitó - rendhagyó módon – rövid plenáris produkcióval folytatódik, mely felvezeti a szekcióüléseket, mint önálló „produkciókat”. A tizenegy témakör olyan előadássorozatot, olyan értéket képvisel, amit érdemes megnézni, értékelni. A második nap ZÁRÓ STÁBÜLÉSÉN összegző, jelentős problémákat, lehetőségeket elemző plenáris előadások mellett a marketinges egyetemisták „marketingfricskái”, a „MARKETING HATÁRAIN” című összeállításuk zárja a programot.

Csapó 1 ééés ACTION!

Indul a konferencia további ,,szereplőinek”, „rendezőinek” válogatása! Mutassa meg Ön is a saját cégét a szakmának!

További információk a konferencia honlapján: www.marketingkonferencia.hu.

Civilmarketing és -menedzsment (prezentáció)

Civilmarketing és -menedzsment (prezentáció), 2012

A fiatalok internetes (vásárlási) szokásai - prezentáció

„Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” II. Nemzetközi Konferenciára Danó Györgyivel közösen készített A fiatalok internetes (vásárlási) szokásai  című prezentációnk:
A fiatalok internetes (vásárlási) szokásai

Marketing/piackutatás egykor és ma - prezentáció

Marketing/piackutatás egykor és ma (prezentáció), 2012

A tudás mint felismert és elismert érték - kutatási jelentés

A tudás mint felismert és elismert érték 2010

A tudás mint felismert és elismert érték (prezentáció)

A tudás mint felismert és elismert érték

Tudástőke – marketing aspektusok (prezentáció)

Tudástőke – marketing aspektusok

Szakmai önéletrajz

1. Személyes adatok:

• Név: Vas Istvánné Dr. Egri Magdolna PhD, ny. egyetemi docens
• Elérhetőség: v.egrim@gmail.com



2. Végzettség:

• okleveles közgazda (286/1971-72.)
• szakképzettség: okleveles szakközgazda (36/506/1975.)
• tudományos fokozat: közgazdaságtudományi doktor (K-29/1977-78.)
• PhD (Társadalomtudományok tudományterület, Gazdálkodás- és Szervezéstudományok) 2002


3. Nyelvismeret: angol (középfok), orosz (alapfok)


4. Oktatói tevékenység (oktatott tantárgyak, oktatásban töltött idő):

1998 óta főállású oktató a Budapesti Műszaki Egyetem Közgazdaságtan (2000 Alkalmazott Gazdaságtan, 2001-től Gazdaság- és Üzletpolitikai, 2005-től: Menedzsment és Vállalatgazdaságtan) Tanszékén, külső munkatárs a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen 1995-l997. között, mellékfoglalkozású oktató a Testnevelési Egyetem Sportmenedzser tanszékén 1999. évben, óraadó, gyakorlatvezető az Általános Vállalkozási Főiskolán 2003-tól, továbbá egyéb vállalati, intézményi szervezésű oktatásokban előadó és szervező 1993-tól.

Oktatott tárgyak (BME-n):

• Marketing I. (mérnök karok szabvál, BSC képzés)
• Marketing II. (közgáz. képzés, kg. KIEG., BSC képzés)
• Piackutatás (MM képzés)
• Marketingkutatás (kg. KIEG, PhD, MSC képzés)
• A marketing menedzsment alapjai (PhD képzés)
• Online marketing (jogász-közgazdász, MBA, MSC, PhD képzés)
• Marketingkommunikáció (jogász-közgazdász, MBA, MSC, PhD képzés)
• Kapcsolati marketing (jogász-közgazdász, MBA, MSC képzés)
• Gazdaságpszichológia – kicsit másként (Ergonómia Tsz. Szakképzés)
• Településmarketing (Környezetgazdaságtan Tsz. TIR képzés)

A felsorolt tárgyak minőségi oktatásához az órai slide-okat tartalmazó segédanyagokon kívül egy önálló könyv (Marketingdöntések a fejlett gazdaságokban, 2005. AULA Kiadó), és kilenc jegyzet készült.

5. Kutatási témák:
• hálózati gazdaság, relationship (kapcsolati) marketing;
• vállalati versenyképesség változó faktorai;
• az internet hatása a (vállalati) marketingre, marketingkommunikáció hagyományos és modern változatai stb.


Kiemelt kutatások:
• "A magyar ipar szerkezeti átalakulása és területi átrendeződése a kilencvenes években, a változások hatása az ágazat versenyképességére". OKTK 1299/I./1997. sz. pályázat. 1999-2000.
• "A vállalati versenyképesség vizsgálata a magyar vállalatok példáján. A nemzetközi versenyképesség kritériumai és azok változása az ezredfordulón". Általános Vállalkozási Főiskola. 2000.
• "A magyar kis- és közepes méretű vállalkozások felkészülése az ezredforduló kihívásaira" Általános Vállalkozási Főiskola, 2003.

Projekt munka:
• „Új termékek fejlesztési lehetőségeinek kutatása a mobiltelefonos tartalomszolgáltatás termék” c. kutatás a T-Mobile részére. BME, Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék, Marketing szakcsoport, 2006.





6. Szakmai közéleti tevékenységek, elismerések:
• PhD Iskolában (Gazdálkodás- és Szervezéstudományok, Marketing Specializáció) témavezető és előadó 2004-;
• Harvard Businessmanager és Harvard Business Review magyar változatában szaklektor 2005-;
• OTDK zsűritagság MTA felkérésre rendszeresen;
• Dékáni Dicséret BME GTK 2007.
• Marketing Oktatók Klubja elnökségi tag 2002-2006;
• Jogász-Közgazdász képzés szakfelelős 2002-2006;
• Magyar Reklámszövetség Etikai Bizottsági tagság 2007-;
• MTA - köztestületi tagság 2005-;
• MTA – Fogyasztás-gazdaságtan Tudományos Bizottság titkár 2009-;
• Marketing Közgazdászok Egyesülete, elnökségi tag 2008-tól, elnök: 2010.
• Magyar Marketing Szövetség elnökségi tag 2012-2016, Marketing Közgazdászok Tagozata – tagozatvezető: 2011-.


7. Oktatáson kívüli tanszéki munkák a BME-n:
• a tanszék és gazdálkodói szféra közötti kapcsolatok kiépítése, ápolása;
• oktatással összefüggő technikai, adminisztrációs és szervezési feladatokban részvétel;
• akkreditált felsőfokú képzés előkészítő munkálataiban részvétel (1998-1999.);
• új kurzusok indításában tantárgyfelelősi feladatok elvégzése (pl. Piackutatás 1999-2000, Marketingkutatás 2002-2003, Marketing II. 2002-2004., az összes Jogász-közgazdász, MBA és MSC képzésben oktatott marketingtárgyak: 2004-től folyamatosan);
• jogász-közgazdász képzés előkészítésében, indításában aktív közreműködés (2001-től 2006-ig szakfelelős).
8. További szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása


1998- egyetemi adjunktus, 2003-tól egyetemi docens – BME;
1997-1998. project manager - Kvantumbank Rt.;
1989-1993. banki felsővezető - DUNABANK Rt.,
Hazai Hitelkártya Rt.,
IBUSZBANK Rt.;
1973-1989. és 1995-1997. kereskedelmi vállalatok - középvezető 1976-tól
Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat
Ezermester és Úttörőbolt Vállalat,
Bútorkereskedelmi Vállalat és
AGRITEK Rt.;
1993-2010. ügyvezető/tulajdonos - Human Relations Kft.



9. További (oktatáson kívüli) szakmai referenciák:


• részvétel az IKEA magyarországi piacra lépésének előkészítésében, kereskedelmi, közgazdasági, marketing feladatok elvégzésével a Bútorkereskedelmi Vállalat főosztályvezetőjeként (1987-1989);
• részvétel az első hazai hitelkártyarendszer kialakításában és első kétévi működtetésében DUNABANK Rt.-Hazai Hitelkártya Rt. üzletág-igazgatóként illetőleg vezérigazgató-helyettesként (1989-1991);
• részvétel és vezetői közreműködés az IBUSZ Bank megalapításában és első néhány éves működtetésében, mint a bank vezérigazgató-helyettese (1991-1995);
• Vállalati Kiváló Dolgozó 1985, és 1988., Belkereskedelem Kiváló Dolgozója 1989;
• számos vállalati projektben szervezői, tanácsadói feladatok ellátása – 1993 óta folyamatosan.

Publikációs jegyzék

1. Marketing orientált humánpolitika. Tanulmány. In: Szakszemináriumi kiadvány (házi sokszorosítással terjesztve). BKE Marketing Tanszék 1995.
2. Humán-marketing. Oktatási segédanyag, házi sokszorosítással terjesztve, marketing szakközgazdász hallgatók számára. BKE Marketing Tanszék – KTI 1996.
3. A humánpolitika szerepe a stratégia megvalósításában. Előadás sorozat. BKE Marketing Tanszék 1996-1997.
4. A magyar ipar szerkezeti átalakulása és területi átrendeződése a '90-es években, a változások hatása az ágazat versenyképességére. OKTK 1299/1/1997. sz. Pályázat. BME Közgazdaságtan Tanszék/Alkalmazott Gazdaságtan Tanszék. 2. sz. Kutatási jelentés 2000. Társszerző: Kerepesi Katalin.
5. Interaktív marketingkutatás - néhány külföldi és hazai kutatási tapasztalat egybevetése. Marketing & Menedzsment 2000/3. Társszerző: Szalkai Zsuzsanna.
6. Internet- és marketingkutatás a hazai tapasztalatok tükrében. In: BME ITTK - INFINIT Műhely. Kutatási jelentés c. Kiadvány 2000/6. 41-44. oldal.
7. Vezetés és kommunikáció. A sikeres működés kulcsa. Figyelő. 2000/márc. 15. 49. oldal.
8. A vállalati versenyképesség vizsgálata a magyar vállalatok példáján. A nemzetközi versenyképesség kritériumai és azok változása az ezredfordulón. Általános Vállalkozási Főiskola. Kutatási jelentés 2000. Társszerző: Kerepesi Katalin.
9. A vállalati versenyképesség néhány tényezője. In: Tudományos Közlemények 2000/2. Általános Vállalkozási Főiskola. ISSN: 1585-8960. 57-76. oldal.
10. Az interaktív marketingkutatás jelene és jövője. In: Marketing az új évezred küszöbén. A magyar marketingoktatók VI. Konferenciája, Veszprém. 2000. augusztus 28-29. Konferencia kiadvány. 175-187. oldal.
11. Az iparvállalatok versenyképességét meghatározó tényezők. In: Felzárkózás és EU-csatlakozás. VII. Ipar és Vállalatgazdasági Konferencia. Budapest. 2000. október 30-31. Konferencia kiadvány. 232-238. oldal.
12. Hálózati gazdaság - gazdasági hálózatok. Marketing & Menedzsment 2001/2. sz. 28-33. oldal.
13. A vállalati versenyképesség vizsgálata empirikus kutatási adatok felhasználásával. Vezetéstudomány 2001/06. sz. 29-40. oldal.
14. Vállalati versenyképesség - néhány vizsgálat tanulsága. In: A fejlett gazdaság vonzásában. Stúdium Kiadó. Veress József (szerk.)(2001) ISBN 963 7988 890. 185-215. oldal.
15. Relationship Marketing and the Network Economy. In: Society and Economy in Central and Eastern Europe. Quarterly Journal of Budapest University of Economic Sciences and Public Administration. HU ISSN 1218 9391. 2001/1-2. p. 194-209.
16. A vállalatirányítás legújabb kihívásai. Pénzügyi Szemle 2002/2. 198-202. oldal.
17. Corporate Competitiveness - Conclusions of Some Investigations. In: Periodica Polytechnica. Social and Management Sciences. BME (Ed. Veress, J. 2002) p. 285-301.
18. Behálózva? CEO Magazin 2002/1. 23-24. oldal.
19. Vállalati versenyképesség változó faktorai. PhD disszertáció. BME 2002.
20. A magyar KKV-k ICT felkészültsége az ezredfordulón. In: Tudományos Közlemények 2003/2. Általános Vállalkozási Főiskola. ISSN: 1585-8960. 79-95. oldal. Társszerző: Kerepesi Katalin.
21. A magyar KKV-k felkészülése az ezredforduló kihívásaira. Általános Vállalkozási Főiskola. Kutatási jelentés 2003. Társszerző: Kerepesi Katalin.
22. Új kihívások a vállalati marketingben. A transzformáció végén. Stúdium Kiadó 2004. ISBN: 963 9505 269. 207-228. oldal.
23. New Management Challenges in Marketing. In: Periodica Polytechnica. Social and Management Sciences. BME (Ed. Veress, J. 2004) p. 189-202.
24. Marketingdöntések a fejlett gazdaságokban. ISBN 963 9585 61 0. Aula Kiadó 2005.
25. Marketingdöntések az internet világában. Harvard Business Manager. 2006. 8. évf. 9 sz. 16-29. oldal.
26. Marketingkommunikáció. Egyetemi jegyzet. BME. MBA. 2006.,2007.
27. Online marketing. Egyetemi jegyzet. BME. MBA. 2007.,2008.
28. Kapcsolati marketing. Egyetemi jegyzet. BME. MBA. 2007.,2008.
29. Marketingaktivitás elektronikus környezetben (1. rész). Marketing & Menedzsment. 2007/1. sz. 4-11. oldal
30. Marketingaktivitás elektronikus környezetben (2. rész). Marketing & Menedzsment. 2007/2. sz. 51-57. oldal
31. E-marketing. In: Vágási Mária: Marketingstratégia és menedzsment. ALINEA Kiadó 2007. 385-404. oldal
32. Marketing. Egyetemi jegyzet (1-7. fejezet). BME MBA KIEG képzés. 2008. Szerzőtárs: Dr. Szalkai Zsuzsanna
33. Tudástőke – marketingaspektusok. Tudástőke Konferencia-előadás, és kötetben cikk. 2008. ISBN: 978-963-06-5328-2. 123-128. oldal
34. Tudástőke – marketingaspektusok. CEO Magazin 2008/4. 15-17. oldal
35. Kapcsolati marketing. Egyetemi jegyzet. BME ÜTI Mesterképzések, nappali és részidős 2009.
36. Infokommunikációs technológiák a hazai vállalkozásoknál – empirikus kutatási eredmények bemutatása. Vezetéstudomány 2009. különszám. 17-23. oldal. Szerzőtárs: Kovács István
37. Az infokommunikációs eszközök a kereskedelemben. Konferencia-előadás, és kötetben cikk. „Fenntartható fogyasztás – növekedés határai. Új trendek a kereskedelemben” Konferencia. Gödöllő, 2009. március 27. Szerzőtárs: Kovács István
38. A tudás mint felismert és elismert érték. Konferencia előadás és CD-kiadványban cikk. „Tanulás, Tudás, Gazdasági sikerek…” – Tudományos Konferencia, Győr. 2010. április 15. ISBN: 978-963-06-9108-3. 335-341. oldal. Szerzőtárs: Danó Györgyi
39. A tudás mint felismert és elismert érték. CEO Magazin, 2011. XII. évf. 1. szám. 36-43. oldal. Szerzőtárs: Danó Györgyi
40. A hazai e-vásárlási szokások fő jellemzői, azok dinamikája. Konferencia előadás és kötetben megjelenő cikk „A válság hatása a kiskereskedelme” – Tudományos Konferencia, Győr. 2012. Szerzőtárs: Danó Györgyi
41. Marketing és piackutatás egykor és ma. Piackutatás Emléknap. Edutus Főiskola. Előadás és tanulmánykötet. 2012.
42. A fiatalok internet (vásárlási) szokásai. „Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” II. Nemzetközi Konferencia előadás, MTA 2012. szept. 25-26. Szerzőtárs: Danó Györgyi
43. Civilmarketing és –menedzsment. Civilkomp konferencia előadás. BNV. 2012. október 3-4.
44. A hazai e-vásárlási szokások fő jellemzői és dinamikája. „A válság hatása a kiskereskedelemre” c. kötetben cikk. Szerk: Sikos T. Tamás. SZIE 2013. ISBN: 978-963-269-386-6. 101-129. oldal. Szerzőtárs: Danó Györgyi
45. Elterjeszthető-e a marketingszemlélet a civil szervezetek életében? Kutatási jelentés. 2014. Budapest. Szerzőtárs: Vajda Márta és Danó Györgyi
46. Elterjeszthető-e a marketingszemlélet a civil szervezetek életében? Előadás. Civilkomp Filantrópia Konferencia 2014. Budapest. Szerzőtárs: Vajda Márta és Danó Györgyi

Kérdőív a humán értékekről

Amennyiben a Kedves Olvasó egyetért a következő állítással: TUDÁS = ÉRTÉK, akkor az alábbi kérdőív kitöltésével, kérem működjön közre egy ilyen témájú kutatásban!

ÚJ! A komplett kutatásról készült összefoglaló - benne a lenti online felmérés részeredményei is - megtekinthető/ letölthető itt.


Az adatfelvétel LEZÁRULT.